A FÁJDALOM
BÁRHOL, BÁRMIKOR UTOLÉR
Biztos előfordult már Önnel, hogy munka közben fájdult meg a feje, de
szerencsére volt kéznél fejfájás csillapító.
Mi a helyzet egy hirtelen jött rándulással vagy egy megerőltető edzés
utáni izomfájdalommal? A Cartidol gél elfér bármely edzőtáskában,
otthoni elsősegélydobozban, hogy a legváratlanabb helyzetekben nyújtson
segítséget.
Miért pont cartidol?
HŰSÍTŐ HATÁS?
AZONNALIA Cartidol gél – alkoholtartalmának köszönhetően – azonnali hűsítő hatást eredményez, ráadásul nem hagy olajos érzetet a bőrön.
FELSZÍVÓDÁS?
KIVÁLÓA Cartidol gél hatóanyagának relatív biohasznosulása elérheti a 20%-ot.
HATÓANYAG?
MAGASA Cartidol gél magas, 10%-os hatóanyagtartalma mélyen a szövetekbe hatol, és célzottan fejti ki fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatását.
PIROS PONT A CARTIDOL 3
KÜLÖNLEGES TULAJDONSÁGÁNAK!
Segít a mindennapi fájdalomcsillapításban, duzzanat- és gyulladáscsökkentésben reumatikus elváltozások és sérülés esetén:
GÁTOLJA A KÜLÖNBÖZŐ GYULLADÁSOS ÚTVONALAKAT MEGAKADÁLYOZZA A PORCBONTÓ ENZIMEK FELSZABADULÁSÁT A GYULLADÁS SORÁN GÁTOLJA A GYULLADÁS SORÁN DUZZANATOT ELŐIDÉZŐ ANYAGOK FELSZABADULÁSÁT ÉS HATÁSÁT
MIKOR AJÁNLOTT A CARTIDOL GÉL?
FÁJDALOMCSILLAPÍTÁSRA, DUZZANAT- ÉS GYULLADÁSCSÖKKENTÉSRE REUMATIKUS ÉS SÉRÜLÉSES ELVÁLTOZÁSOKRAJAVALLATOK:
TOMPA SÉRÜLÉSEK, MINT PL. ZÚZÓDÁSOK, FICAMOK, IZMOK, INAK ÉS ÍZÜLETEK HÚZÓDÁSAI, RÁNDULÁSAI, DUZZANATAI, SPORTBALESETEK A GERINCOSZLOP, A TÉRDEK, A VÁLLAK ÉS EGYÉB ÍZÜLETEK GYULLADÁSAIRA ÍZÜLETEN KÍVÜLI REUMATIZMUSOK:- fájdalom a gerincoszlop ágyéki területén
- ízületek körüli lágyrészek elváltozásai, pl. nyáktömlőgyulladás, ínhüvelygyulladás, ízületi szalagok, ínhüvely és ízületi tok gyulladása (ún. “befagyott ízület”)
- tenisz- és golfkönyök
ÉREZZE, HOGY NEM FÁJ
Az etofenamát hatóanyagú CARTIDOL gél
50 g-os és 100 g-os kiszerelésben is megvásárolható.
Vény nélkül kapható a patikákban!
A MOZGÁSRENDSZERRŐL PONTOSAN
A csontváz - nevéből adódóan - adja testünk vázát, védi a belső szerveket.A csontváz a mozgásszervrendszer passzív, az izomzat pedig az aktív részét alkotja. Az izmokat inak kapcsolják a csontokhoz. Az ín tömöttrostos kötőszövetből álló szerkezet, melyben kollagénrostok futnak végig párhuzamosan. Az inak szakítószilárdsága olyan nagy, hogy az izmot érő, erőteljes fizikai behatás során jellemzően izomszakadás lép fel, míg az ín sértetlenül kitart. A gumiszerű ízületi szalagok csontokat kapcsolnak össze és stabilizálják az izületeket. Az ízületek az izmokkal együtt a mozgatórendszer fontos elemeit képezik. Az ízületek feladata a csontvégek csatlakozásánál a mozgási súrlódás minimalizálása, a végtagok mozgékony összekapcsolása, továbbá meghatározzák a végtag mozgásának irányát. Az ízületek felszínét porc fedi, amely óvja a csontokat, mérsékli a súrlódást és szétoszlatja az ízületben létrejövő feszültséget
AZ ELESÉST IS LEHET
JOBBAN CSINÁLNI!
Váratlan baleset bárkit érhet: független a foglalkozástól, életkortól és élethelyzettől. Bizonyos tényezők növelhetik a baleset bekövetkezésének a kockázatát: így például a fizikai munka, a rendszeres sport, illetve a háztartási balesetek (tavaszi nagytakarítás, kerti munkák). Magyarországon legalább évi negyedmillió otthoni baleset történik. Az esést kivédeni nem lehet, de azt megtanulhatjuk, hogy különböző eséstechnikák alkalmazásával miként mérsékelhető a sérülés mértéke.
ESÉSTECHNIKÁK
A SÉRÜLÉS ELKERÜLÉSÉRE
Legyen nyújtva az egész karunk, ezzel tompítható az esés, miközben eloszlatjuk a földet éréskor ránk terhelődő erőhatást. Fejünket billentsük előre, így elkerülhetjük, hogy beverjük a koponyánkat. Törzsünkkel a kinyújtott karunk felé forduljunk be, a másik karunkat szorosan tartsuk magunk mellett. Lábainkat is hajlítsuk be, így a combunk oldalsó részével tompíthatjuk az esést.
Amikor elcsúszunk vagy megbotlunk valamiben rendkívül fontos, hogy az alkarunkra érkezve tompítsuk az ütést. A kézfejet középre, az arc elé helyezve kell tartanunk, hogy földet éréskor ne a fejünkkel csapódjunk be. Amilyen gyorsan csak képesek vagyunk az esés során helyezzük a lábainkat terpeszbe, így védve mellkasunkat, térdünket az erősebb ütődéstől.
Ha magasról esünk, a karjainkat tárjuk szét úgy, hogy a földet először ne a gerincünk érje, hanem a kézfejünk, majd a karunk. A fejünket ebben az esetben is billentsük előre, a hasunk irányába.
A SPORTOLÁS 5 FONTOS PONTJA
A rendszeres testmozgás hozzájárul a testi és lelki egészségünkhöz. A rendszeres edzés hatására megerősödnek az izmaink és javul a tüdő kapacitása. Fiatalít, karcsúvá tesz, egészségesen tart, nyugtat, boldoggá tesz, örömöt ad. Mindezen előnyök mellett azonban számos sérülés lehetőségét is magában hordozza. Az érintett izmok rostjaiban parányi sérülések, szakadások keletkeznek, a sérült izomszövet gyógyulása pedig gyulladással jár. A sportsérülések megelőzése érdekében fontos, hogy már az edzések előtt megtegyünk bizonyos ésszerű lépéseket annak érdekében, hogy minimalizáljuk a sérülések elszenvedésének esélyét.
Öt-tíz perc bemelegítés és nyújtás-lazítás szinte kötelező az edzés előtt és után.
CSAK FOKOZATOSAN!Lépésről-lépésre növeljük a terhelést, a saját ritmusunknak megfelelően építsük fel az edzéseinket.
FIGYELJEN A TESTE JELZÉSEIRE!A kimerültség, a fájdalom annak a jele, hogy nem feltétlen halad a jó úton. Nem szégyen egy szintet visszalépni és csökkenteni az edzések intenzitását, gyakoriságát.
HIDRATÁLÁS!A megfelelő mennyiségő folyadékbevitel az egészségi állapotunk egyik alapköve. Ha azonban még sportolunk is, a vízpótláson túl oda kell figyelnünk az elektrolitok megfelelő arányú bevitelére is.
TANULJA MEG A HELYES TECHNIKÁT!Akár futásról, akár súlyzós edzésről beszélünk, a gyakorlatok megfelelő módon történő kivitelezése nem elhanyagolandó.
FÁJDALOMPONTOK
NYAKFÁJDALOM
Az egyik leggyakoribb panasz az irodai dolgozók körében. A nyakizmok meghúzódhatnak a rossz testtartásnak köszönhetően (pl. monitor előtt végzett ülőmunka során), de nyakfájdalmakat okozhat sérülés, a stressz, vagy akár az oszteoartritisz (gyulladásos ízületi kopás) is. A folyamatos, egy irányba való nézés során gyakran fokozódik a fájdalom, a fej mozgathatósága csökken. Kísérheti izommerevség, izomgörcs, fejfájás.
VÁLLFÁJDALOM
A vállak fájdalma eredhet közvetlenül a vállízületből, de akár a környező izmokból, ínszalagokból, inakból is. A vállízületből eredő vállfájdalom a váll vagy a karok mozgatására általában fokozódik. Számos kiváltó oka ismert, pl. rándulás, oszteoartritisz (gyulladásos ízületi kopás), rotátorköpeny sérülés, íngyulladás, ínszakadás, rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás), stb.
HÁTFÁJDALOM
A hátfájdalom az egyik leggyakoribb ok, amiért a páciensek felkeresik orvosukat, illetve ami miatt kiesnek a munkából. Hátfájdalmat okozhat izom- vagy ínszalaghúzódás, oszteoartritisz (gyulladásos ízületi kopás), a porckorongok degeneratív elváltozása, csontritkulás, stb. Jelentkezhet izomfájdalom, nyilalló-szúró fájdalom formájában, kisugározhat a lábakba, fokozódhat lehajlás, tárgyak megemelése, állás vagy séta során.
DERÉKFÁJDALOM
A hátfájások leggyakoribb formája a derékfájdalom, ami a világ lakosságának kb. 80%-át érinti. Hátterében állhatnak izomgörcsök, az izmok vagy a szalagok húzódása/szakadása, a csigolyák kopásos elváltozásai, vagy akár a porckorongok kiboltosulása, porckorongsérv. A derékfájdalom kialakulhat pl. ülőmunka során felvett rossz testtartás következtében, nehéz tárgyak felemelése vagy szállítása során.
CSÍPŐFÁJDALOM
A csípőízületi problémák a csípőben és az ágyéki területen váltanak ki fájdalmat. Előfordulhat azonban, hogy a csípőízület körüli lágyszövetekkel (izmokkal, inakkal, ínszalagokkal) vannak gondok, melyek aztán a csípő külső részén, fenéktájon, valamint a comb területén eredményeznek fájdalmat. A csípő fájdalma ún. kisugárzó fájdalom formájában is jelentkezhet, ami valójában a test egyéb területéről, pl. a derékból ered.